Alföld Design

1+0 szín

(egyoldalas, egyszínes nyomtatás)

A két szám itt a papír két oldalát jelzi. Az 1-es szám egy szín nyomást jelent, ami lehet bármilyen szín. Hozzá kell tenni, hogy digitális nyomtatás esetén ez a szín jellemzően a feketét jelenti.

Tehát az 1+0 szín azt jelenti, hogy csak a papír egyik oldalát nyomtatjuk, egy színnel.

 

4+0 szín

(egyoldalas, színes nyomtatás)
Az előző ponthoz hasonlóan a 4+0 szín azt jelenti, hogy csak a papír egyik oldalára kerül nyomtatás, színesben. 4+0 színnel készülnek például a plakátok, amiknek a hátoldalára felesleges nyomtatni, hiszen felragasztás után csak az első oldaluk látható.

 

4+4 szín

(kétoldalas, színes nyomtatás)
Talán már ki is találta, hogy a 4+0-s nyomtatással ellentétben itt a papír mindkét felét színesen nyomjuk.

 

DPI

(képfelbontás)

A képfelbontás a kép minőségét határozza meg. Pont per hüvelyk (Dot per inch) a rövidítése, ami azt jelenti, hogy hány képpont esik egy hüvelyknyi területre. Tehát minél nagyobb a Dpi-szám, minél több pont van egy hüvelyknyi területen, annál szebb lesz a végeredmény. Ellenkező esetben a kép pixeles, „kockás” lehet, ami nem nyújt esztétikus látványt. Ez főleg akkor szembetűnő, ha nagy papírméretre van nyomtatva.

Az internetre jellemzően alacsony, 72 Dpi-vel töltenek fel képeket, mivel a monitorok felbontása nem igényel többet. Ezzel szemben a nyomdák általában 300 Dpi (vagy magasabb) képfelbontással dolgoznak, mivel ez hoz szép eredményt.

Gyakori probléma, hogy az ügyfelek internetről letöltött képet szeretnének nyomtatni, mi pedig közöljük velük, hogy ez a kép nyomdai felbontásban kb 2x3 cm-es lesz, vagy ha nagyítjuk, akkor pixelesedik, ami nem szép. Ilyenkor sokan értetlenkednek, hogy „de hát a monitoron olyan szép nagy!”. Nos, sajnos ez egy ilyen műfaj. Egyébként internetre sokszor direkt nem is töltenek fel olyan képeket, amik nyomtatásra igazán alkalmasak lennének. Mit tippelnek, miért? Egyrészt egy nagyobb felbontású kép sokkal nagyobb fájlméretet eredményez, ezáltal nagyobb tárhelyet követel, lassabban töltődik le, stb. Értelmetlen is lenne az internetet nyomdai minőségű képekkel telepakolni. Másrészt pedig ott vannak a szerzői jogok. A nagy felbontású képek - ha megtalálhatóak egyáltalán neten - sokszor fizetősek (pl. stock fotók).

 

EU-szabvány méret

(névjegykártyáknál)
A névjegykártyák általában két méretben készülnek. A 90x50 mm-es elterjedt méret mellett az Európai Unióban a 85x55 mm-es névjegyek számítanak szabványnak. Ez elsősorban a névjegykártya-tartók és pénztárcák miatt fontos, amiket úgy tervezik, hogy a névjegykártyák pontosan beleférjenek.

 

Fóliázás 

Fóliázáskor a papír felületére egy vékony védőfólia kerül, meghosszabbítja az élettartamot, védi a színeket és a papír felületét. Ez a fólia lehet matt és fényes is. A fóliázás étlapoknál nagyon hasznos például, amiket minden nap sokan megfognak, lapoznak, sokszor nem éppen óvatosan. Olykor borral is leöntik, de egy két oldalon fóliázott étlapot ez nem igazán hat meg, hiszen nedves szivaccsal még le is törölhető, hiszen így nem fog elázni a papír. A védelem mellett felületnemesítő szerepe is van a fóliának. Főleg a mattnak van kellemes tapintása.
 

Képformátum / fájlformátum

(például: jpg, pdf, psd, tif)

Munkánk során a legelterjedtebb képformátumokat használjuk. Ezek a jpg, és a psd.

A jpg egy tömörített képformátum, ami kisebb fájlméretet, de gyengébb képminőséget biztosít, mint például a tömörítetlen psd vagy tif. A jpg nagy előnye viszont az állítható képminőség, amit sokszor százalékos értékben adnak meg. A Photoshop 0-tól 12-ig „rangsorolja” a jpg tömörítési arányát, ezáltal a minőségét. Egy 95-100%-os (Photoshop értékrend szerint 10-12-es) minőségű jpg teljesen alkalmas magas minőségű nyomtatásra.

 

Leadási méret / végső méret

A leadási méret kicsivel nagyobb, mint a végső méret. A kettő közötti különbséget kifutónak nevezzük. A nyomtatáshoz érdemes egy bizonyos kifutót hagyni a kép mindegyik szélén, hogy a keretek is jól és élesen látszódjanak. Általában 2-3 mm-es kifutót használunk. A kifutó rész nem látszik a végeredményen, de ebből adódóan szükségszerű, nélküle a képből, az értékes területből veszne el az a bizonyos 2-3 mm.

 

Papírméret

Az Európában is használatos szabvány papírméreteket, vagyis az ISO és a DIN rendszerét használjuk. A legelterjedtebb az A-sorozat, a szabvány A/4 irodai papír méretéből kiindulva. Minél kisebb az „A”-jelzés után található szám, annál nagyobb a papír mérete. (Tehát fordítva, mint az Audi típusjelölései esetében, itt az A3-as nagyobb, mint az A6-os.)

Az egyes papírméretek milliméterben:
A/1-es méret = 594 x 841 mm
A/2-es méret = 420 x 594 mm
A/3-as méret = 297 x 420 mm
A/4-es méret = 210 x 297 mm
A/5-ös méret = 148 x 210 mm
A/6-os méret = 105 x 148 mm
A/7-es méret = 74 x 105 mm
 

Papír súlya, minősége

A papír súlya határozza meg a papír vastagságát. Vagyis fordítva, de mi a grammsúllyal adjuk meg a papír vastagságát. A súlyt gramm/négyzetméterben adjuk meg. Az irodákban használt A/4-es fénymásolópapírok általában 80-90 g/m2 súlyúak. A szórólapokat leggyakrabban ilyenre nyomunk, az igényesebb kiadványokat pedig 120-160 grammos papírra. A névjegykártyák rendszerint 300 grammos papírra készülnek. Természetesen minél nehezebb a papír, annál drágább is, mivel több anyag van benne, de ezáltal jobb a tartása is.

Léteznek úgynevezett kreatív kartonok is, amik lehetnek anyagukban színezettek, és sokszor átesnek valamilyen felületnemesítésen, amitől textúrájuk lesz – és persze borsosabb áruk. Ennek ellenére névjegykártyákhoz, meghívókhoz kifejezetten javasoljuk, mivel egy igényes és szép papír nagyon sokat hozzátesz a grafikához és a látványhoz.

 

Matt és fényes papír
A papír alapja lehet matt és fényes. Matt esetében a papír megtartja enyhén érdes felületét, ilyen a szabvány irodai papír is. A fényes papír tapintásra is finomabb, illetve fényvisszaverő tulajdonsággal is rendelkezik. Ezeknek köszönhetően a fényes alapú papír élénkebben adja vissza a színeket, de ez a nyomtatási technológiától is függ. Digitális nyomtatás esetén például sokkal kevésbé jönnek ki ezek a különbségek.

 

RGB-színek

Additív, vagyis összeadó színképzés alapszínei. A vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) egyenlő arányú keveréssel fehér színt adnak. A számítógép képernyőkön ezeket a színeket használják, nyomdai feldolgozásra a CYMK színek alkalmasak.
 

Riccelés

Az öntapadó címke olyan bemetszése, amely a címke hordozóját nem éri el. Ricceléssel érhető el, hogy a címkék a hordozó papírról egyenként leszedhetők legyenek.
 

Színes nyomtatás (CMYK)

A színeknél szereplő 4-es szám a négy nyomdai alapszínt jelöli. Ennek angol rövidítése a CMYK, vagyis a cián (cyan), a bíbor (magenta), a sárga (yellow) és a fekete (black/kontrast) keverékéből jön létre végeredményként a színes nyomat.